Mit olvastam 65-ben

Válasz a Nyugati tér c. lap “Mit olvasol most?” körkérdésére

KönyverőlÍrók – Dés Mihály

 

Amit mostanában szinte kizárólagosan olvasok az nem túl közérdekű. Ma már egyáltalában nem ismert és nehezen föllelhető irodalom a XIX sz. végéről,  XX. sz. legelejéröl. Heltai, Szép Ernő, Gábor Andor, Nagy Endre… Kötetbe szedett karcolatok, kabaréba szánt humoreszkek, zengerájoknak írt dalocskák. A városi kultúra, egy új nyelv, a pesti irodalom születése érdekel, ehhez keresek anyagot, és közben nagyon jól szórakozom.

Mivel most nem tudok se az első, se a többi kérdésre semmi tanulságosat, szellemeset válaszolni, egész máshonnan közelíteném meg a felvetést. Egy turkálás a kezembe adta egy 50 évvel ezelőtt olvasónaplómat, tehát 1965-ben járunk. Az A3-as, barnafoltos, keménfedelű kockás spirál füzet első bejegyzése novemberre datálódik. Ez talán érdekes lehet:mit olvasott akkor egy 15 éves srác, mi állná meg belőle a helyét egy mai könyvespolcon, mit gondolt arról, amit olvasott. A hitelesség kedvéért nem válogatok, nem szemezgetek. Sorrendben leírom az első tucat könyv szerzőjét, címét és idézek valamit a hajdani véleményemből, ami természetesen többnyire infantilisen pedáns, túlfütötten naív, sőt, időnként vonalas is.

Kosztolány: Esti Kornél

(„Roppant érdekes. Az egész rendszerint valami kusza álomhoz hasonlít, és mégis a legteljesebb valóság.”

Sólem Aléchem: Énekek ének 

(„Nagyon édes könyv. Van benne valami ősi, naív.”)

A.L. Morton: Az angol nép története 

(Nincs minősítés, csak aprólékos kijegyzetelés)

Salinger: Zabhegyező 

(„Nagyon édes könyv. A főhős eredeti srác. Nem sokat filozófál és érvel, de így egy új, jó filozófiát alakít ki.”)

Hasek: Svejk 

(„Kitűnő könyv. Szellemes. Tulajdonképpen mindenki egy nagy marha, vagy egy utolsó strici, tolvaj gazember. Svejk pedig egy naív marha, és a naívságán keresztül lehet bemutatni minden aljasságot. Kb. mint a Candide-ban.”)

Mai amerika elbeszélők („Álltalában jók, de különösebben csak egypár tetszett: Faulkner, West, Caldwell, Wright…”)

Steinbeck: Rosszkedvünk tele 

(„Jó könyv. Ajánlom Amerika és a Nyugat imádóinak.”)

Szerb Antal: A királynő nyaklánca

(„Nem egy fontos, jelentős, de jó mű”)

Byron: Don Juan

(„Nem tetszett. A drámái sokka jobban hatottak rám.”)

Shakespeare: III. Richárd („A darab nagyon tetszett. Jó volt. Richárd a világirodalom legnagyobb szörnyetete”.)

Knut Hamsun: Éhség 

(„Jelentéktelen dolognak tartom. Sőt, hazugságnak. És nem valami kedves hanta, hanem fontos, komoly dolgokat hazudik”.)

Cseres Tibor: Hideg napok

(„Jó könyv. Nem nagy, de ez a 65-ös József Attila díjas”.)

Advertisements

Leave a comment

Filed under Irodalom, Könyv, Kritika, Kultúra, Publicisztika, Web

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s