Levélféle szakszervezeti vezetőknek

Dés Mihály (HVG, 2016 március 26)

 Az első pillanattól kezdve nyilvánvaló volt, hogy a tanárok tiltakozása miatt kutyaszorítóba került kormány megpróbál lepaktálni valamelyik pedagógus szakszervezettel. Mindegy melyikkel: csak egyre van szükségük, hogy legyen kire hivatkozni, mint a szektor hivatalos képviselőjére. A többi hazaáruló, Soros-bérenc, gazdatestre áhítozó élősködő…

Természetesen el lehet azon vitatkozni, hogy valóban szorult helyzetben van-e a rezsim, de én inkább úgy tenném fel a kérdést, hogy várhatják-e ölbe tett kézzel a fejleményeket, vagy netán lépniük kéne valamit a várható sztrájk leszerelésére. A válasz az, hogy nem csak, hogy kéne, hanem már javában lépegetnek is. E tekintetben teljesen másodlagos a pökhendi elutasítást és az együttműködési szándékot szinte megbántottan bizonygató nyilatkozatok kiegyensúlyozott váltogatása. A lényeg az, hogy mi zajlik a kulisszák mögött. És mivel a mozgalom vezetői elleni szokásos rágalomhadjárat ezúttal nem látszik eredményesnek, marad egy a kormány érdekeit elvállaló szakmai szervezet megvásárlása, vagy ha az nem lenne lehetséges, kiépítése.

Ebben a kontextusban egyáltalában nem mindegy, hogy a két pedagógus szakszervezet –a PSZ és PDSZ– hogyan viszonyul a Civil közoktatási plaform és a Tanítanék mozgalom által március 30-ra meghirdetett egyórás sztrájkhoz. Mégpedig elsősorban a szakszervezeteknek nem mindegy. Hezitáló hozzáállásukból, illetve a munkásmozgalom történetében fordulópontot jelentő munkaidőn kívüli munkabeszüntetést javasló elképzelésükből arra lehet következtetni, hogy ők nincsenek ennek tudatában. Ezért fordulok hát a nyilvánosság segítségével vezetőikhez, Galló Istvánnéhoz és Mendrey Lászlóhoz.

Kedves Piroska, Kedves László!

A pedagógusok követeléseivel tudtommal maguk is, a szervezeteik is  egyetértenek, az eredeti 25 pontos lista megszövegezésében részt is vettek. Akárcsak bármelyik mezei tanár, maguk is megszenvedték a kormány káros, kontár és rosszindulatú oktatási politikáját, de szakszervezeti vezetőként abból is leckét kaptak, mennyire semmibe veszi magukat a hatalom, hogyan próbálja megalázni, megrágalmazni, kijátszani a pedagógusok legitim képviselőit. Önök is régóta (talán túlságosan is régóta) a sztrájkban látják az oktatási hatóságok packázásával szembeni egyetlen lehetséges föllépést. Miért akkor ez a hirtelen habozás? Két ok jut eszembe, igyekszem mindkettőt megcáfolni.

Az első egy jogi jellegű aggodalom: szabad-e akárcsak egy uzsonnaszünetre is beszüntetni a munkát, amikor a jelenlegi kormány által ránkerőszakolt sztrájktörvény nem teszi ezt lehetővé? A fölvetés jogos, annál is inkább, mert eddig is hasonló legalista aggályoskodások segítették szabadon garázdálkodni Orbán Viktort és bűntársait. Az egyszerűség kedvéért nevezzük Erdősiné-szindrómának: nem az a kérdés, hogy sunyi szabályok lehetetlenné teszik egy elemi jog gyakorlását (nevezetesen egy népszavazási kérelem benyújtását), hanem hogy ezen szabályok tiszteletteljes betartásával képesek vagyunk-e megfelelő fürgeséget és elegendő testi erőt felmutatni. Nem vagyunk képesek. A 150 kilós gorillák játszva megakadályozták az MSZP képviselő próbálkozását, úgyhogy ügye a hatalom által megregulázott jogorvoslásra lett bízva. Most éppen örül a képviselő úr, mert többhetes tépelődés után az egyik hatóság kimondta, hogy mégiscsak akadályozták őt „jogának gyakorlásában.” Majd amikor egy másik instancia az ellenkezőjét mondja ki, vagy egyszerűen nem történik semmi, akkor pedig szomorú lesz.

Másképp fogalmazva: nem a március 30-ra meghirdetett egyórás sztrájk a jogellenes, hanem a törvény, amelyik ezt lehetetetlenné teszi. Ha a pedagógusok százszorosan is jogos tiltakozása minden magyar állampolgár személyes ügye kéne hogy legyen, akkor a sztrájktörvény elleni fellépés valamennyi demokrata kutyakötelessége. Ez az egész nyugati civilizáció egyik mozgató elve. Ennek köszönhetően jött létre például Hollandia és az Egyesült Államok, pedig mindkettőnek veszedelmesebb ellenfele volt, mint a Fidesz-KDNP pártszövetség.

A sztrájkkal kapcsolatos szakszervezeti fenntartások másik lehetséges ok egy hiúsági-hatalmi kérdés: a Tanítanék mozgalom most reflektorfénybe került és talán megpróbálja átvenni a pedagógusok képviseletét. Ebben biztos van valami: egyeztetés hiánya, egyéni ambíciók, féltékenység, kapkodás… De akkor fordítsuk meg a kérdést. Mi van, ha valamelyik, vagy mindkét pedagógus szakszervezet nem vesz részt a munkabeszüntetésben? Akkor végképp kimarad. És nem csak a sztrájkból, hanem a tanárok hiteles képviseletének lehetőségéből is. A hatalommal persze meg tud egyezni, akár jelentős engedményeket is kap, de –amint erről ezen a fórumon már írtam– sem az eszelős bürokratikus terhek csökkentése, sem a klozettpapír hiányának  orvosolása nem hozhat megoldást arra az oktatási csődre, amit ez a kormányzat okozott.

És van itt még valami. Ha a munkabeszüntetés a szakszervezetek részvétele nélkül is sikeres lesz, a jelenlegi képviselőik örökre megbuktak. És nemcsak mint szakszervezők. Ha viszont sikertelen lesz, soha nem fogják tudni lemosni magukról, hogy őmiattuk lett az, mégha ez objektív módon nem is lesz kimutatható, többek között azért nem, mert eddig még semmilyen akcióban nem mutatták meg az erejüket. Most viszont megtehetik, és akkor a dicsőség az övék is lesz.

Kedves kollégák, nincs hát más választás, mint győzni. Vannak ilyen szerencsés pillanatok az életben. Legutolsó cikkemet azzal fejeztem be, hogy a március 15-i tüntetéssel a múlt elkezdődött. Ez rendjén is van. De lassan a jövőért is tenni kéne valamit. Erre március 30-án mindannyiunknak lehetősége lesz.

(HVG. 2016 március 26 / 13. szám)

 

 

 

Advertisements

1 Comment

Filed under Az utolsó előtti szó jogán, Közélet, Politika, Publicisztika, Web

One response to “Levélféle szakszervezeti vezetőknek

  1. Pingback: Politika | Dés Mihály

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s