Örömfilm. W. Allen: Irrational man (Abszurd alak)

Woody Allen legújabb filmjének címszereplője egyáltalában nem abszurd alak, és még csak nem is egy irracionális ember. Ellenkezőleg: túlságosan, a végletekig racionális, mégpedig abban az értelemben, ahogy a kommunisták vagy a nácik voltak azok, vagyis hogy valamiféle rációnak, eszmének, fixa ideának rendel alá minden emberi értéket. Magyarán: nincs benne szeretet, szánalom, empátia.

A párhuzam megtévesztő lehet, mert a Joaquin Phoenix által szenzációsan alakított figurának amúgy semmi köze a nácikhoz, vagy a kommunistákhoz. Sokkal inkább Raszkolnyikovhoz, vagyis azon dilemmához, hogy adhat-e valamilyen magasabb (vagy legalábbis indokoltnak látszó) szempont szabad kezet valaki megölésére. A kiégett, ámde karizmatikus filozófiatanár, a kocsmatöltelék külsejű, pocakos intellektuel, az impotens szoknyapecér, a kiábrándult világjobbító főhős arra a következtetésre jut, hogy bizonyos körülmények esetén igenis, szabad ölni. Például akkor, amikor egy korrupt bíró likvidálásával reménye támad arra, hogy valami jót is tegyen ebben a büdös életben, és ezzel egyúttal visszanyerje életkedvét. Az ilyesmi persze bonyodalmakkal szokott járni. Woody Allennél pedig vicces bonyodalmakkal.

Az idén 80 éves, kiapadhatlan zsenijű Woody Allen többször foglalkozott már ezzel a dosztojevszkíji dilemmával, és mindig másképpen és mindig makulátlanul. A Crimes and Misdemenaorsban (Bűnök és vétkek, 1989) egy többszálon futó melodrámába bújtatott filozófiai tanmese formájában. A Match pointban (2005) egy klasszikus krimibe ágyazva, amelybe Scarlett Johansson jelenléte valami olyan vadító erotikát vitt, hogy az ember legszívesebben fölmászott volna a filmvászonra, hogy belekeveredhessen a cselekménybe, mint ahogy az a 85-ös The Purple Rose of Cairoban történik. A szintén remek, de mégse annyira átütő Cassandra’s dream (Kasszandra álma, 2007) is krimi, de ott a középkori morality play-elem válik dominánssá. Az Irrational man (a cím Abszurd alakra ferdítése a magyar változat korántsem egyetlen fordítási abszurduma; a single malt scotch whiskyt például házasítatlan whiskynek magyarítják, és mivel ez a főhős kedvenc itala, nyomasztóan gyakran találkozunk vele a feliratokban), szóval a Raszkolnyikov-téma legújabb Woody Allen-variációja viszont mintha az eddigi változatok ironikus átdolgozása lenne, ha pedáns akarnék lenni, azt mondanám: dekonstrukciója.

Olyan ez a film, mintha W. Allen visszanézné –szkeptikusan, de azért némi narcisztikus élvezettel–, amit ebből a témából eddig kihozott. Az eredmény egy igen bájos és igen cinikus film nemcsak magáról a problémáról, hanem arról is, ahogy ezt egy Woody Allen nevezetű filmrendező fel szokta dolgozni. Vagy másképpen: egy olyan film, ami önmagában és saját így írunk mijeként is pompásan működik. A hatást fokozza a legutolsó filmjeire különösen jellemző dramtaturgia bravúrosság (minden játékosság és heherészés ellenére, a néző lerágja a körmét izgalmában, mert képtelen kitalálni, hogy mi lesz a következő fordulat) és a minden filmjére jellemző nem szokványos színészválasztás.

Joaquin Phoenix mellett a két női főszereplő is bizonyítja színészválasztásának tökéletességét. Az egyikük a szintén dramaturgiai bravúrnak minősíthető Magic in the Moonlightból (Káprázatos holdvilág, 2014) ismerős Emma Stone, aki itt a mesterét imádó sznob tanítványt játsza el. A másikuk a számomra sehonnan se ismerős Parker Posey, aki egy felajzott, flúgos egyetemi kolleginát alakít.

Nem tudok a filmes világból egyetlen példát se arra, hogy –mint Woody Allen– valaki 70 fölött is képes a legmagasabb színvonalon teljesíteni, magát folyamatosan megújítani, a nézőt állandóan meglepni, minden évben egy új remekművel, vagy legalábbis egy izgi, élvezetes, fantáziadús, örömteli alkotással a színre lépni. Az irodalomból is csak egy ilyenről tudok, a Woody Allennél két évvel idősebb Philip Rothról. De ő egy-két éve sajnos bejelentette, hogy leáll. Add meg Uram, hogy Woody Allennek még egy darabig ne kelljen ilyen fogadalmat tennie!

Advertisements

Leave a comment

Filed under Film, Kritika, Kultúra

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s