Ki is az ő felebarátjuk?

FB, 2015 augusztus 10 – hétfő

Mármint a mai magyar keresztény hatalmasságoké. Minden jel szerint nem az, akit Jézus felebarátnak tekintett. Ebben a tekintetben nincs sok változás a Lukács evangélista által (itt Károly Gáspár fordításában) elmesélt kétezeréves példázathoz képest. Talán csak annyit érdemes hozzáfűzni, hogy Jézus Mózest idézi, amikor a felebaráttal kapcsolatos kötelmeket meghatározza (27), valamint hogy a szamaritánusok akkortájt a zsidók testvér-ellenségeinek, gyűlöletes eretnekeknek számítottak. Ezért javasolta Aszimov, hogy a sztori jobb megértése érdekében a szamaritánust valami mostanság kínos közösség képviselőjével helyettesítsük be: homokos, cigány, néger, ilyesmi… A többieket nem kell aktualizálni: a törvénytudók, a papok hozzák a régi formájukat.

  1. És ímé egy törvénytudó felkele, kísértvén őt, és mondván: Mester, mit cselekedjem, hogy az örök életet vehessem?
  2. Ő pedig monda annak: A törvényben mi van megírva? mint olvasod?
  3. Az pedig felelvén, monda: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből és minden erődből és teljes elmédből; és a te felebarátodat, mint magadat.
  4. Monda pedig annak: Jól felelél; ezt cselekedd, és élsz.
  5. Az pedig igazolni akarván magát, monda Jézusnak: De ki az én felebarátom?
  6. Jézus pedig felelvén, monda: Egy ember megy vala alá Jeruzsálemből Jerikóba, és rablók kezébe esék, akik azt kifosztván és megsebesítvén, elmenének, és ott hagyák félholtan.
  7. Történet szerint pedig megy vala alá azon az úton egy pap, aki azt látván, elkerülé.
  8. Hasonlóképpen egy Lévita is, mikor arra a helyre ment, és azt látta, elkerülé.
  9. Egy samaritánus pedig az úton menvén, odaért, ahol az vala: és mikor azt látta, könyörületességre indula.
  10. És hozzájárulván, bekötözé annak sebeit, olajat és bort töltvén azokba; és azt felhelyezvén az ő tulajdon barmára, vivé a vendégfogadó házhoz, és gondját viselé néki.
  11. Másnap pedig elmenőben két pénzt kivévén, adá a gazdának, és monda néki: Viselj gondot reá, és valamit ezen fölül reáköltesz, én mikor visszatérek, megadom néked.
  12. E három közül azért kit gondolsz, hogy felebarátja volt annak, aki a rablók kezébe esett?
  13. Az pedig monda: Az, aki könyörült rajta. Monda azért néki Jézus: Eredj el, és te is akképpen cselekedjél.

Jövevény voltam, és nem fogadtatok be engem

Jézus azon példázata (Máté, 25), melyben néhány menyasszony talpraesettségén és három szolga pénzfialtatási képességén keresztül próbálja illusztrálni, hogy ki milyen sorsot érdemel a Mennyek Országában, nem tartozik a legsikerültebbek, a legérzékletesebbek közé. Hiába, neki se jött mindig össze. Ami a viszont a példázat végkövetkeztetését, magát az ítéletet illeti, az olyan kristálytiszta, hogy internetes személyiségtesztnek is elmenne. Frankón. Tessék csak kipróbálni: helyettesítse be magát, a szomszédját, egy politikust, netán egy magyar püspököt a menyasszonnyal vagy a szolgával, és rögtön látni fogja, hgy az égi Király jobbján vagy balján van-e a helye.

  1. Mikor pedig eljő az embernek Fia az ő dicsőségében, és ő vele mind a szent angyalok, akkor beül majd az ő dicsőségének királyiszékébe.
  2. És elébe gyűjtetnek mind a népek, és elválasztja őket egymástól, miként a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől.
  3. És a juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja.
  4. Akkor ezt mondja a király a jobb keze felől állóknak: Jertek, én Atyámnak áldottai, örököljétek ez országot, amely számotokra készíttetett a világ megalapítása óta.
  5. Mert éheztem, és ennem adtatok; szomjúhoztam, és innom adtatok; jövevény voltam, és befogadtatok engem;
  6. Mezítelen voltam, és megruháztatok; beteg voltam, és meglátogattatok; fogoly voltam, és eljöttetek hozzám.
  7. Akkor felelnek majd néki az igazak, mondván: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, és tápláltunk volna? vagy szomjúhoztál, és innod adtunk volna?
  8. És mikor láttuk, hogy jövevény voltál, és befogadtunk volna? vagy mezítelen voltál, és felruháztunk volna?
  9. Mikor láttuk, hogy beteg vagy fogoly voltál, és hozzád mentünk volna?
  10. És felelvén a király, azt mondja majd nékik: Bizony mondom néktek, amennyiben megcselekedtétek egygyel az én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg.
  11. Akkor szól majd az ő bal keze felől állókhoz is: Távozzatok tőlem, ti átkozottak, az örök tűzre, amely az ördögnek és az ő angyalainak készíttetett.
  12. Mert éheztem, és nem adtatok ennem; szomjúhoztam, és nem adtatok innom;
  13. Jövevény voltam, és nem fogadtatok be engem; mezítelen voltam, és nem ruháztatok meg engem; beteg és fogoly voltam, és nem látogattatok meg engem.
  14. Akkor ezek is felelnek majd néki, mondván: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, vagy szomjúhoztál, vagy hogy jövevény, vagy mezítelen, vagy beteg, vagy fogoly voltál, és nem szolgáltunk volna néked?
  15. Akkor felel majd nékik, mondván: Bizony mondom néktek, amennyiben nem cselekedtétek meg egygyel eme legkisebbek közül, én velem sem cselekedtétek meg.
  16. És ezek elmennek majd az örök gyötrelemre; az igazak pedig az örök életre.

 

 

 

HEGYI BESZÉD

LUKÁCS 6.

 

  1. Mindennek pedig, a ki tőled kér, adj; és attól, a ki elveszi a tiédet, ne kérd vissza.
  2. És a mint akarjátok, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is akképen cselekedjetek azokkal.
  3. Mert ha csak azokat szeretitek, a kik titeket szeretnek, mi jutalmatok van? Hiszen a bűnösök is szeretik azokat, a kik őket szeretik.
  4. És ha csak azokkal tesztek jól, a kik veletek jól tesznek, mi jutalmatok van? Hiszen a bűnösök is ugyanazt cselekszik.
  5. És ha csak azoknak adtok kölcsönt, a kiktől reménylitek, hogy visszakapjátok, mi jutalmatok van? Hiszen a bűnösök is adnak kölcsönt a bűnösöknek, hogy ugyanannyit kapjanak vissza.

 

MÁTÉ

  1. Vigyázzatok, hogy alamizsnátokat ne osztogassátok az emberek előtt, hogy lássanak titeket; mert különben nem lesz jutalmatok a ti mennyei Atyátoknál.
  2. Azért mikor alamizsnát osztogatsz, ne kürtöltess magad előtt, a hogy a képmutatók tesznek a zsinagógákban és az utczákon, hogy az emberektől dícséretet nyerjenek. Bizony mondom néktek: elvették jutalmukat.
  3. Te pedig a mikor alamizsnát osztogatsz, ne tudja a te bal kezed, mit cselekszik a te jobb kezed;
  4. Hogy a te alamizsnád titkon legyen; és a te Atyád, a ki titkon néz, megfizet néked nyilván.

 

MÁTÉ 7

  1. Kérjetek és adatik néktek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek.
  2. Mert a ki kér, mind kap; és a ki keres, talál; és a zörgetőnek megnyittatik.
  3. Avagy ki az az ember közületek, a ki, ha az ő fia kenyeret kér tőle, követ ád néki?
  4. És ha halat kér, vajjon kígyót ád-e néki?
Advertisements

Leave a comment

Filed under Kultúra, Politika, Web

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s